Amikor a konfliktus kialakul többféle megoldás van a kezelésre:

  • a konfliktus ösztönzése,
  • a konfliktus megelőzése,
  • a konfliktus csökkentése, megoldása.

A konfliktus ösztönzése

Az ösztönzés egyik formája a munkatársak versenyzésének fenntartása. A verseny fenntartását szolgálja az egyéni- és a csoportteljesítmények közzététele, a munkafolyamat megváltoztatása, vagy kulcsfigurák lecserélése.

A konfliktus megelőzése

Amennyiben a vezető célja a konfliktus megelőzése, az alábbi módszerek állnak rendelkezésére:

  • az erőforrások növelése és egyenlő elosztása,
  • a kölcsönös függőség kezelése,
  • általános célok kitűzése (pl. a költségek csökkentése).


A konfliktus csökkentése, megoldás
a

A személyközi konfliktusok megoldása során kétféle megoldás létezik:

  • csak saját érdekünk vezérel,
  • tekintettel vagyunk másokra

Ezt a két megoldást koordináta rendszerben ábrázolva ötféle magatartás-formát különböztetünk meg.

Az ötféle magatartás-forma az alábbi:

Elkerülés (nem erőltetem saját célom elérését, de nem működik együtt a másik céljának elérése érdekében sem). A legtöbben inkább igyekszenek elkerülni a konfliktust, mert érzelmileg nagyon megviseli őket a konfliktusok okozta feszültség és a frusztráció. Előfordulhat, hogy korábbi konfliktusok mély nyomokat hagytak bennük, kellemetlenségeik arra késztethetik őket, hogy inkább visszavonuljanak, mintsem egyet nem értés alakuljon ki;

Alkalmazkodás (nem erőltetem saját célom elérését, viszont együttműködők a másik céljainak elérése érdekében). Az alkalmazkodó személyek rendszerint igyekeznek fenntartani a kapcsolatokat és félnek olyasmi megtételétől, ami az embereket eltávolíthatja egymástól. Általában úgy érzik, hogy jobb feladni saját céljaikat, mint megkockáztatni másokat felidegesíteni, vagy ellenségükké tenni;

Versengés (erőteljesen törekszem saját célom elérésére és nem vagyok tekintettel a másik céljára). Ebben az esetben megpróbáljuk érvényesíteni saját egyéni céljainkat és véleményünket akár a másik fél rovására is. A konfliktust olyan játszmaként fogjuk föl, amit meg kell nyerni. A győzelem jelenti a sikert és a feladat teljesítését. A vesztest gyengének tekintjük, aki elveszti státuszát, ezért rámenősek, agresszívek vagyunk;

Együttműködés (elfogadom a másik fél érdekeit, miközben érvényt kívánok szerezni saját érdekeimnek is). Ez a konfliktuskezelési mód azon a feltételezésen alapul, hogy reális lehetőség van olyan megoldásra, amely a résztvevő felek mindegyikének érdekeit kielégíti. Ilyen megoldás megléte nem bizonyos, ám az együttműködő mégis úgy véli, hogy érdemes próbálkozni megtalálásával;

Kompromisszum (engedek a saját érdekeimből, de ugyanezt elvárom a másik féltől is). Azon a hiedelmen alapul, hogy egy feladat megoldása során senki sem érheti el a saját szempontjai kizárólagos érvényesülését, az érintetteknek meg kell tehát találniuk egy mindkettőjük számára többé-kevésbé elfogadható közbülső megoldást.