A nemzeti kultúrák szoros összefüggésben vannak a szervezeti kultúrával. A nemzeti kultúrák közötti összefüggéseket, különbözőségeket vizsgálta HOFSTEDE, aki a nemzeti kultúrák megkülönböztethetősége érdekében négy meghatározó tényezőt választott:
- A hatalom centralizáció-decentralizáció foka.
- A bizonytalanságtűrés képességének a foka. Minden társadalom, illetve annak tagjai szembekerülnek olyan tényezőkkel, eseményekkel, amelyek bizonytalanságérzetet okoznak (politikai változások, makro- illetve mikrogazdasági problémák, természeti tényezők, stb.). Az, hogy egy társadalom illetve annak tagjai mennyire tudnak együtt élni a bizony-talanságokkal, mennyire rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, amelyek csökkentik a bizonytalanságokat, jelentősen differenciálják a nemzeti kultúrákat.
- Individualizmus-kollektivizmus.
- A nemek kezelése; a férfias-nőies értékekhez, szerepekhez való viszony.
A hatalom-centralizáció és a bizonytalanságtűrés képességének kombinációi alapján HOFSTEDE négy nagy csoportot alakított ki, amelybe az egyes nemzeti kultúrák beilleszthetők:
„Jól olajozott gépezet” típusú nemzeti kultúra”
Azon országokban, ahol a demokratikus vezetés alacsony bizonytalanság-tűrő képességgel párosul a társadalom tagjainak körében, ott az embereknek igénye van az erős írásbeli szabályozottságra, a minden helyzetre való felkészülés írásbeli rögzítésére. Ezzel kvázi előre le van „kottázva” mit és hogyan kell tenni kellemetlen események bekövetkezésekor. Felfedezhető a törvények, szabályok nagy száma, részletezettsége.
„Piramis” típusú nemzeti kultúra
A piramis típusú társadalmakban erős központosított hatalom fennállásakor mindenkinek meg van a maga helye, a „maga kockája”, alsó-felső kapcsolata, feladata, jutalma stb., ami egyúttal a biztonságérzetet is növeli.
„Piac” típusú nemzeti kultúra
A piacgazdaság működtetésére főképp azok a nemzetek alkalmasak, ahol magas bizonytalanságtűrő képességgel rendelkeznek, miközben a hatalomgyakorlásban a „részvétel típusú” vezetés többé-kevésbé érvényesül.
„Család” típusú nemzeti kultúra
A család típusú kultúrákban magas a hatalom-koncentráció, amikor a társadalom bizonytalanságtűrő képessége is jó. Ezekben az országokban már lazul a piramis, az egyének cselekvési tere, kapcsolatrendszere szélesedik. Klán, család típusú kapcsolatok alakulnak, jellemző a személy-orientáció. A belső kapcsolatok itt már lehetővé tesznek bizonyos kockázatvállalást, egyéni cselekvési teret.